katolikus

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from Latin catholicus, from Ancient Greek καθολικός (katholikós), from κατά (katá, according to) + ὅλος (hólos, whole).[1] With -ikus ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkɒtolikuʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ka‧to‧li‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

[edit]

katolikus (not comparable)

  1. Catholic

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative katolikus katolikusak
accusative katolikusat katolikusakat
dative katolikusnak katolikusaknak
instrumental katolikussal katolikusakkal
causal-final katolikusért katolikusakért
translative katolikussá katolikusakká
terminative katolikusig katolikusakig
essive-formal katolikusként katolikusakként
essive-modal
inessive katolikusban katolikusakban
superessive katolikuson katolikusakon
adessive katolikusnál katolikusaknál
illative katolikusba katolikusakba
sublative katolikusra katolikusakra
allative katolikushoz katolikusakhoz
elative katolikusból katolikusakból
delative katolikusról katolikusakról
ablative katolikustól katolikusaktól
non-attributive
possessive - singular
katolikusé katolikusaké
non-attributive
possessive - plural
katolikuséi katolikusakéi

Noun

[edit]

katolikus (plural katolikusok)

  1. Catholic (a member of a Catholic church)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative katolikus katolikusok
accusative katolikust katolikusokat
dative katolikusnak katolikusoknak
instrumental katolikussal katolikusokkal
causal-final katolikusért katolikusokért
translative katolikussá katolikusokká
terminative katolikusig katolikusokig
essive-formal katolikusként katolikusokként
essive-modal
inessive katolikusban katolikusokban
superessive katolikuson katolikusokon
adessive katolikusnál katolikusoknál
illative katolikusba katolikusokba
sublative katolikusra katolikusokra
allative katolikushoz katolikusokhoz
elative katolikusból katolikusokból
delative katolikusról katolikusokról
ablative katolikustól katolikusoktól
non-attributive
possessive - singular
katolikusé katolikusoké
non-attributive
possessive - plural
katolikuséi katolikusokéi
Possessive forms of katolikus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. katolikusom katolikusaim
2nd person sing. katolikusod katolikusaid
3rd person sing. katolikusa katolikusai
1st person plural katolikusunk katolikusaink
2nd person plural katolikusotok katolikusaitok
3rd person plural katolikusuk katolikusaik

See also

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]